Ötórai tea

Az afrikai Black Blood együttest Steve Banda Kalenga zaïre-i énekes és angolai zenészbarátai alapították 1975-ben. Karrierjük Belgiumban kezdődött Michel Jaspar támogatásával. Többnyire szuahéli nyelven előadott dalaik közül különösen az A. I. E. (A Mwana) lett népszerű, amelyet évekkel később az Ottawan és a Bananarama is műsorára tűzött. A siker sajnos az énekes fejébe szállt, ezért Jaspar megszakította az együttműködést a védenceivel. A Black Blood előbb átalakult, majd rövidesen végleg feloszlott. A fiatal belga másodpilóta és amatőr dalszövegíró, Michel Jaspar 1973-ban a Zaïre állambeli Lubumbashi városában találkozott először Steve Banda Kalengával. Jaspar számára egyáltalán nem volt ismeretlen terep ez a város, hiszen gyerekkora javát ott töltötte, ugyanis Belga-Kongóban született. Steve Banda Kalenga az 1973-as találkozó idején éppen egy kis klubban énekelt. Jaspar szerint jó hangja volt, ezért műsor után átadta neki a névjegyét a brüsszeli címével. Aztán szépen el is feledkezett a dologról, mígnem két évvel később csöngött a telefon brüsszeli lakásán. Banda Kalenga volt az, aki éppen a belga fővárosban tartózkodott. Elmondta, hogy jelenleg Spanyolországban él, ahol angolai barátaival egy zenekart alapított. A két férfi találkozót beszélt meg, ahová Banda Kalenga magával hozta az együttes néhány dalát tartalmazó demót. Jasparnak megtetszett az anyag. Úgy döntött, hogy valóra váltja dédelgetett álmát, és egy új együttes menedzsereként betör a könnyűzene világába. Meghívta az egész együttest Belgiumba, hogy szerződést kössenek, sőt egy teherautót is küldött a felszerelésükért. Ehhez azonban ki kellett fizetnie a banda adósságait, mivel a zenészeknek nem volt pénzük arra, hogy a hangszereket megvásárolják. Miután ezeket az ügyeket sikerült elintézni, Jaspar hozzálátott a zenekar népszerűsítéséhez. Ehhez először is egy jól csengő nevet kellett találni. Édesanyja javasolta a Black Bloodot (Fekete vér). 
„Impresszárió”-ként Michel feladata volt, hogy gondoskodjon a zenészekről, beleértve ebbe a lakást, az élelmet, a ruházatot, az orvosi ellátást, és persze a hangszereket, valamint egy próbaterem bérlését. (Az öt zenész közül a billentyűs nevét Jaspar azóta elfelejtette, csupán arra emlékszik, hogy tehetséges és rokonszenves fickó volt. A neten található adatok alapján sajnos e sorok írója sem tudta megbízhatóan kideríteni az illető nevét.) Bár a poppiacon akkoriban nem volt hasonló stílusú afrikai együttes, a lemezcégek mégsem láttak fantáziát a Black Bloodban. Jaspar ekkor különféle éjszakai klubok tulajdonosaival kötött megállapodást az együttes fellépéseiről. Ez nagyon jó ötletnek bizonyult, hiszen az egzotikumnak számító afrikai zenészek ösztönös ritmusérzéküknek és hangszeres tudásuknak köszönhetően kitűnő hangulatot tudtak teremteni. Az éjszakai klubok miliőjében a Black Blood hamar ismertté és keresetté vált, a szerződésekből befolyó bevételek pedig – kiegészítve Michel pilótaként szerzett jövedelmével – elegendőek voltak ahhoz, hogy a zenekar megpróbáljon előrébb lépni.
 

Black Blood-The Story



TAGOK
Az eredeti felállás
* Banda Kalenga Wells (Steve) – ének, maracas
* Eduardo Nicolau Dos Santos (Ringo) – basszusgitár, ének
* Ketu – dob, ütős hangszerek
* Carlos Sarayeva – gitár, ének
* ??? – billentyűs hangszerek 

Későbbi tagok és közreműködők
* Rezene Habte (Abraham) – gitár
* An’Diaye Abdoul Aziz (Aziz) – dob, ütős hangszerek
* Thembi – ének, orgona
* Francis Weyer – elektromos gitár
* Jean-Pierre Honraed – ütős hangszerek
* Koen de Bruyne – billentyűs hangszerek
* Ralph Benatar – orgona, fuvola, szaxofon


Comments